Hogyan segítheti a zenei nevelés a gyermekek kognitív fejlődését, olvasási készségét és iskolai sikerességét? A Modern Iskola online pedagógiai magazinban „Öröm, játék, kapcsolódás – a közös zenélésben rejlő pedagógiai erő” […]
A közös zenélés pedagógiai erejéről – interjú Kertész Csabával Tovább
A zene hangok szervezett egységéből áll. A hangok két alapvető dimenzió mentén szerveződnek: időben, amely a ritmus alapját adja, és a hangmagasság szerint, amelyből a dallam születik. De hogyan szervezi az agyunk a különböző hangmagasságokat értelmezhető rendszerré? Miért használ a legtöbb zene viszonylag kevés, jól meghatározható hangot? És mi történik, ha egy zene kevesebb vagy éppen egészen más hangmagasságokat használ annál, mint amihez hozzászoktunk? Ebben a cikkben a zenei skálák mentén járjuk körül ezeket a kérdéseket: az oktávtól és a diatonikus skálától elindulva egészen a pentaton és mikrotonális zenéig.
Hogyan észleljük a zene dallamát? – A zenei skálák pszichológiája Tovább
A hangok körülvesznek bennünket. Akkor is halljuk azokat, amikor alszunk, vagy ha éppen nem figyelünk oda. A környezetnek a hangokkal kapcsolatos aspektusát soundscape-nek vagy magyarul hangtájnak nevezzük. Ebben a cikkben a hangtáj pszichológiai jellemzőit mutatjuk be.
Zajok, urbánus közeg és jólét: hangtájkutatás a pszichológiában és azon túl Tovább
A zene minden ismert kultúrában jelen van, és gyakran közös tevékenységként jelenik meg: együtt éneklünk, táncolunk, zenélünk vagy hallgatunk zenét. Ez az egyetemesség régóta foglalkoztatja a kutatókat: vajon milyen evolúciós szerepe lehet a zenének, és hogyan járulhat hozzá ahhoz, hogy kapcsolatba kerüljünk és összehangolódjunk másokkal?
Hogyan hangol össze minket a zene? A közös zenélés társas hatásai Tovább
Agyunk folyamatosan érzékeli és követi a minket körülvevő világ ritmusát: a lépteinket, a szívverésünket, a beszéd hangzását vagy a zene lüktetését. A ritmus azonban nemcsak a zenében játszik fontos szerepet. Egyre több kutatás utal arra, hogy a ritmusérzékünk a beszéd feldolgozásában és az olvasás elsajátításában is kulcsszerepet játszik. Ebben a cikkben áttekintjük, mit tudunk jelenleg a ritmus és az olvasás kapcsolatáról a tudományos kutatások alapján.
Ritmus, nyelv, olvasás – mi köti össze őket? Tovább
A zene az élet több területére is kiterjedő pozitív hatásairól egyre élénkebb párbeszéd zajlik a tudományos közösségben. A kutatások a zenei tevékenységek szerepét nemcsak az érzelmi és társas fejlődés, hanem a kognitív képességek és az iskolai tanulás szempontjából is vizsgálják. Ezek áttekintésével szeretnénk megválaszolni azt a gyermekek, szülők és pedagógusok által is gyakran feltett kérdést: Miért érdemes zenét tanulni az iskolában?
Miért van helye a zenének az iskolában? Tovább
Meglepő eredményre jutottak az ELTE PPK és a HUN-REN TTK kutatói, amikor azt vizsgálták, hogy magyar anyanyelvű személyek beszéde mennyire igazodik egy párhuzamosan hallgatott ritmushoz. Az emberi beszéd ritmikus: ha
A zenének számos jótékony hatása van az emberek képességeire, fejlődésére, hangulatára és jóllétére. Számtalan tudományos cikk jelent meg a témában, melyek alapján léteznek olyan területek, amelyekre képes hatást gyakorolni a zene, illetve vannak olyan területek, ahol ezt nem sikerült bizonyítani. Ebben a cikkben áttekintjük, hogy minek köszönhető a zenei tréningek népszerűsége, és adunk néhány tanácsot azzal kapcsolatban, hogyan válasszunk megfelelő zenei tréninget.
Zenei tréningek: marketing vagy tudomány? Tovább
„A kisfiam teljesen odavan a zenéért: imád zenét hallgatni, táncolni és énekelni rájuk. Ha nyűgös vagy zaklatott, ez a bevált módszerünk a megnyugtatására, illetve garantáltan jó megoldás, ha valamilyen elfoglaltságra
Mit ad a gyermekemnek a zenével teli otthoni környezet? Tovább
A zene az emberi kommunikáció egyik legősibb formája, amely különleges szerepet tölthet be az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek életében. A zenei tevékenységek és a zeneterápia pozitívan befolyásolhatja a kommunikációs és
Autizmus spektrum zavar és a zeneterápia Tovább
