Miért van helye a zenének az iskolában?

„Zene nélkül nincs teljes ember” – mondta Kodály Zoltán. Bár a gondolat elsőre kulturális vagy nevelési hitvallásnak tűnik, a zene az élet több területére is kiterjedő pozitív hatásairól egyre élénkebb párbeszéd zajlik a tudományos közösségben. A kutatások a zenei tevékenységek szerepét nemcsak az érzelmi és társas fejlődés, hanem a kognitív képességek és az iskolai tanulás szempontjából is vizsgálják. Ezek áttekintésével arra vállalkozunk, hogy megválaszoljuk azt a gyermekek, szülők és pedagógusok által gyakran feltett kérdést: Miért érdemes zenét tanulni az iskolában?

A magyar Nemzeti Alaptanterv szerint az ének-zene a tizedik évfolyamig képezi a tanterv részét. Világszerte más-más tendenciákat látunk, de nem ritka, hogy az oktatási intézmények a zenei nevelés megszervezésére vagy finanszírozására vonakodva fordítanak erőforrásokat. Mindemellett nem csak a központi szabályozások becsülik alá a zenei nevelés fontosságát, hanem a diákok lelkesedése is évről-évre csökken az énekórák iránt, gyakran felesleges terhelésnek érezve ezt sok más tantárgyuk mellett.  

Azonban azt gyakran elfelejtjük, hogy a magyar ének-zene oktatás módszertana egyedülálló a világon: megalkotója, Kodály Zoltán úgy gondolta, hogy a zenei nevelésnek nem csak az oktatás, hanem a fiatalok személyiségének a formálása is célja lehet. Ennek jegyében a tanulás élményszerűen, játékosan zajlik, gyakran a népdalokra és a magyar kulturális hagyományokra épülve. Kodály hitt abban, hogy a zenetanulásból a gyerekek sokat profitálhatnak.  És a hangszeres játékról még nem is volt szó! Számos kutatás a zenei tevékenységek fejlesztő hatásait elemezte, hogy fény derüljön arra, valóban érdemes-e időt és energiát fektetni a zenetanulásba. A továbbiakban ezekt fogjuk áttekinteni.

A zenei nevelés hatásait vizsgálva az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy vajon a zenetanulás során megszerzett készségek „átvihetők” -e más területekre is. Ezt nevezi a pszichológia transzferhatásnak, vagyis amikor egy adott területen szerzett tudás más képességek fejlődésére is hatással van.

A kutatások alapján a zenei észlelés nem egy elszigetelt képesség: több alapvető kognitív folyamatra épül, mint például a figyelem, az emlékezet vagy a mintázatfelismerés. A zene feldolgozása során az agy különböző területei összehangoltan működnek, például az idői (ritmikai) és a hangmagasságon alapuló feldolgozás is kulcsszerepet játszik. De mit jelent ez a gyakorlatban?

A kutatások egyik legstabilabb eredménye, hogy a zenei és a nyelvi képességek között szoros kapcsolat van. Különösen a ritmusérzék és a hangmagasság megkülönböztetésének képessége játszik fontos szerepet a beszédhangok felismerésében és a fonológiai tudatosság, vagyis a beszédhangok tudatos felismerési és kezelési képességének kialakulásában. Ezek a készségek adják az olvasástanulás alapjait. Nem véletlen, hogy zenei fejlesztő programok hatására több kutatásban is kimutatták a fonológiai készségek és a beszédhanghallás javulását, különösen kisgyermekkorban.

A zenei képességek és az olvasás között szintén kimutatható kapcsolat. Egyes vizsgálatok szerint már az első osztályban is mérhető, hogy a zenei készségek bizonyos mértékben magyarázzák az olvasási teljesítményt, és ez a kapcsolat a későbbi években is fennmarad. Érdekes sajátossága a magyar zeneoktatásnak a szolmizáció használata, amely nemcsak zenei, hanem nyelvi feldolgozási folyamatokat is aktivál. Kutatások szerint a kottaolvasás és a szóolvasás fejlődése a tanulás korai szakaszában szorosan együtt járhat.

Talán meglepő, de a zene és a matematika között is találhatunk kapcsolatot. A ritmus, az idői szerveződés és a mintázatok felismerése olyan készségek, amelyek a matematikai gondolkodásban is fontos szerepet játszanak. A kutatások azt mutatják, hogy a zenei képességek – különösen a ritmusérzék – összefüggnek a számolási készségekkel, és a zenét tanuló diákok bizonyos feladatokban gyorsabban és pontosabban teljesítenek.

A zenetanulás nemcsak konkrét tantárgyi készségekre hathat, hanem általános kognitív működésekre is, azaz olyan alapvető mentális folyamatokra, mint a figyelem, az emlékezet vagy a problémamegoldás. Ide tartoznak a végrehajtó funkciók, vagyis a figyelem fenntartása, a munkamemória (az a képesség, amely segít rövid ideig fejben tartani és feldolgozni az információkat) vagy a rugalmas gondolkodás. A kutatások szerint a zenei észlelés fejlettsége és ezen funkciók között kimutatható egy mérsékelt, de egyértelmű kapcsolat, ami arra utal, hogy a zenei tevékenységek hozzájárulhatnak ezeknek a kognitív folyamatoknak a hatékony működéséhez.

Fontos azonban árnyalni a képet. Bár sok kutatás talál kapcsolatot a zenetanulás és különböző kognitív képességek között, egy nagyszabású, több kutatás eredményeit összegző vizsgálat (meta-analízis) szerint ezek a hatások összességében inkább kismértékűek. Különösen igaz ez az iskolai teljesítményre: az olvasás és a matematika területén gyakran csak gyenge vagy nem egyértelmű hatás mutatható ki, főként akkor, ha a vizsgálatok szigorú módszertani feltételek mellett zajlanak. Ez azt jelenti, hogy a zenetanulás önmagában nem garantálja a tanulmányi eredmények javulását. Sokkal inkább úgy érdemes tekinteni rá, mint egy olyan komplex tevékenységre, amely bizonyos alapvető kognitív folyamatokat támogat, és ezen keresztül járulhat hozzá a fejlődéshez.

Mindent összevetve tehát azt láthatjuk, hogy a zenetanulás hatása a kognitív fejlődésre összetett: bizonyos alapvető készségek – különösen a nyelvi feldolgozás, a figyelem és a mintázatfelismerés – területén kimutathatóak előnyei, ugyanakkor ezek a hatások nem minden esetben jelennek meg közvetlenül az iskolai teljesítményben. A zene azonban nem csupán gondolkodási folyamatainkra hat, hanem legalább ilyen fontos szerepet játszik abban is, ahogyan másokhoz kapcsolódunk és ahogyan saját érzelmeinket megéljük és szabályozzuk.

Ha teljes képet szeretnénk adni a zenetanulás jótékony hatásairól, akkor meg kell említenünk a szociális-érzelmi változásokat is. Szülőként szeretnénk, hogy gyermekünk az iskolában sikereket érjen el és jó jegyeket szerezzen a továbbtanulás szempontjából legfontosabb tárgyakból. Azonban emellett legalább olyan nélkülözhetetlen, hogy az iskolai közegben a társas kapcsolatai harmonikusan alakuljanak gyermekünknek, és a közösségi lét alapvető szabályait is elsajátítsa.

Úgy tűnik, ebben tud segíteni a zeneoktatás is, hiszen a gyermekek a közös zenélés során megtanulhatnak együttműködni egymással, segítséget nyújtani társaiknak, és jó kommunikáció által bizalmi kötelékek alakulhatnak ki. Ezek a készségek tehát igazoltan sokat formálódnak egy kórusban, zenekarban résztvevő diáknál, ahol a csapatszellem elengedhetetlen a közös sikerekhez a zenei munkában. Ez hosszú távon egy olyan kellemes iskolai légkört alakíthat ki, amelyben a diákok elégedettek az iskolájukkal és büszkék arra, hogy az osztály tagjai.

Az önértékelés javulása egyébként magányos zenei tevékenység során is megfigyelhető, hiszen egy sikeres előadást követő dicséret és a kemény munkából fakadó elégedettség bizonyítottan pozitív hatással van a gyermekek énképére is. Bár a kitartó gyakorlás komoly koncentrációt és fegyelmet igényel, mégis érdemes kipróbálni magukat a gyerekeknek ilyen helyzetekben is, hiszen a fejlett önkontroll és kiegyensúlyozott érzelemszabályozás az életben később, jelentősebb kihívások esetén lesz majd kamatoztatható. A zene nagyszerű csatornája lehet az érzelmek kifejezésének, amely felszabadító érzés kifejezetten jó hatással van a mentális egészségre is. Továbbá a zenei oktatásban való részvétel az érzelmek felismerését és megértését is segítheti. Ez a magas szintű önismeret pedig szintén a gyermek érdekeit szolgálhatja a társas interakciók során.

Összességében elmondható, hogy a zenetanulás hatásai sokrétűek, és nem szűkíthetők le pusztán az iskolai teljesítményre. A kutatások alapján a zenei nevelés bizonyos kognitív területeken – például a figyelem, a memória és a nyelvi feldolgozás terén – mérhető előnyökkel járhat, ugyanakkor ezek a hatások nem minden esetben erősek vagy közvetlenek. A zene igazi jelentősége inkább abban rejlik, hogy komplex módon fejleszti a gyermeket: támogatja a gondolkodási folyamatokat, erősíti a szociális készségeket és hozzájárul az érzelmi fejlődéshez is.

Így a zenei nevelés nem csupán egy tantárgy az iskolában, hanem egy olyan többoldalú, élményszerű tanulási forma, amely hosszú távon gazdagítja a gyermekek mindennapi életét. Ezért is merjük pszichológusként biztatni a szülőket arra, hogy adjanak lehetőséget gyermekeiknek a zenei tevékenységekben való kibontakozásra, mert számos készségben nagyszerű fejlődést figyelhetnek majd meg. Abban az esetben, ha a privát zeneiskolai foglalkozások nem biztosíthatóak, még mindig jó pár lehetőségünk nyílik, hogy gyermekeinket a zene szeretetére neveljük, vagy olyan közegbe járassuk, ahol a zenei hatások érik őket. Most, hogy már többet tudunk a zenetanulás jótékony hatásairól, éljünk ezekkel a lehetőségekkel!

Blasco-Magraner, J. S., Bernabe-Valero, G., Marín-Liébana, P., & Moret-Tatay, C. (2021). Effects of the educational use of music on 3-to 12-year-old children’s emotional development: A systematic review. International journal of environmental research and public health, 18(7), 3668. https://doi.org/10.3390/ijerph18073668

Eerola, P. S., & Eerola, T. (2014). Extended music education enhances the quality of school life. Music education research, 16(1), 88-104. https://doi.org/10.1080/14613808.2013.829428

Janurik, M. Az ének-zene zeneoktatás megújulásának lehetőségei transzferhatás-vizsgálatok tapasztalataialapján.https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.6.7

Kelemen, J. „Átvitt értelemben…”–A zenetanulás transzferhatásai. https://doi.org/10.18427/iri-2018-0013

Lukács, B., & Honbolygó, F. (2021). A zenei transzferhatás kognitív és idegtudományi háttere: Az aktív zenetanulás két modelljének pszichológiai és idegtudományi hatásvizsgálata. Eötvös Loránd Tudományegyetem Zenepedagógiai Intézet, 8. Link

Sala, G., & Gobet, F. (2017). When the music’s over. Does music skill transfer to children’s and young adolescents’cognitive and academic skills? A meta-analysis. Educational research review, 20, 55-67. https://doi.org/10.1016/j.edurev.2016.11.005

Tanja, L., Adriana, S. G., & Mari, T. (2021). Perspectives on the potential benefits of children’s group-based musiceducation. Music & Science, 4, 20592043211033578. https://doi.org/10.1177/20592043211033578

Váradi, J. (2022). A review of the literature on the relationship of music education to the development of socio-emotional learning. Sage Open, 12(1), 21582440211068501. https://doi.org/10.1177/21582440211068501