María de Lourdes Noboa
PhD hallgató, kognitív pszichológia
Intézményi háttér:
Pszichológia Doktori Iskola, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest
HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, Budapest
Témavezető: Honbolygó Ferenc
Alkalmazott módszerek
A vizsgálat során többféle módszert és feladatot kombinálunk:
1) Elektroenkefalográfia (EEG): Az agy elektromos aktivitását mérő eljárás, amely megmutatja, mikor és milyen mértékben követi az agy a külső ritmust zenében vagy beszédben.
2) Zene ritmusára kopogás: A résztvevők rövid zenei részleteket vagy metronóm hangokat hallgatnak, és az ütemre kopognak. Ez a feladat a szenzomotoros szinkronizáció képességét méri.
3) Beszédritmus követése:A résztvevők egy egyszerű szótagot (például „ta”) ismételnek, miközben beszédhangokat hallgatnak. Így vizsgáljuk, mennyire tudják követni a hallott beszéd ritmusát.
4) Ütemészlelés: A résztvevők rövid zenei részleteket hallgatnak, és jelzik, ha az ütem „elcsúszottnak” tűnik.
Mivel az egyéni különbségek is érdekelnek, további méréseket is végzünk:
5) Memóriakapacitás mérése: Ezek a feladatok a munkamemóriát vizsgálják, vagyis azt, hogy valaki mennyi információt képes rövid ideig fejben tartani.
– Számlálási terjedelem feladat: a résztvevők bizonyos elemeket számolnak meg zavaró ingerek mellett, majd sorban visszamondják az eredményeket.
– Számterjedelem feladat: számokat kell visszamondani előre vagy fordított sorrendben.
6) Zenei előélet:Egy rövid kérdőív segítségével feltérképezzük a résztvevők zenei hátterét (pl. zenei képzés, hangszeres játék), valamint zenehallgatási szokásaikat és a zene által kiváltott élményeiket.
A projekt rövid bemutatása
Ez a PhD projekt azt vizsgálja, hogyan követi az agy a ritmust a zenében és a beszédben. Emellett az is érdekel, miért vannak egyéni különbségek abban, hogy ki mennyire tudja jól követni a ritmust.
A ritmus a mindennapi életünk része: járás, alvás vagy akár a légzés is ismétlődő mintázatokra épül. Vannak belső ritmusaink, de képesek vagyunk külső ritmusokat is követni, például zenében vagy beszédben. Felismerjük a zene ütemét, vagy a beszéd hangsúlyos részeit.
A kutatás célja annak feltárása, hogy az agy hogyan ismeri fel és használja ezeket a ritmikus mintázatokat, és ez hogyan segíti a beszéd megértését, a zene élvezetét, illetve bizonyos esetekben a mozgás vagy a beszéd szinkronizálását.
Kutatási kérdések
Hogyan követi az agy a ritmust a zenében és a beszédben?
Miért követik egyesek jobban a ritmust (például kopogás, ütemészlelés vagy beszédritmus követése során)?
Segíti-e a memória a ritmus követését ezekben a feladatokban?
Eddigi eredmények (publikált kutatások)
1) Hogyan követi az agy a zenei ritmust
Különböző ritmusminták hallgatása során jól megfigyelhető volt, hogy az agy „ráhangolódik” az ütemre. Ezt neurális entrainmentnek nevezzük, és egy olyan idegrendszeri mechanizmus, amely segíti a ritmus követését a zenében (és feltehetően a beszédben is).
Azt is találtuk, hogy a nagyobb munkamemória-kapacitással rendelkező személyek pontosabban és következetesebben tudtak az ütemre kopogni. Ez arra utal, hogy a memória fontos szerepet játszik a zenei ritmus követésében.
2) Miért különböznek az emberek a beszédritmus szinkronizációjában
Magyar anyanyelvű beszélők esetében azt találtuk, hogy az emberek két csoportra oszthatók: egyesek spontán módon szinkronizálják beszédritmusukat a hallott beszéddel, míg mások nem.
A különbségek egyik kulcstényezője a munkamemória volt: a nagyobb kapacitással rendelkezők jobban követték a beszéd ritmusát. Meglepő módon a zenei képzettség és a zenei ritmusra kopogás képessége nem bizonyult jelentős előrejelzőnek ebben a vizsgálatban.
Miért fontos ez a kutatás?
Ez a kutatás segít megérteni, hogyan használja az agy a ritmust a mindennapi helyzetekben, például zenehallgatás vagy beszédértés során.
Azáltal, hogy feltárja, hogyan működnek együtt az általános kognitív képességek (például memória és koordináció) a zenei és beszédritmus feldolgozásával, magyarázatot ad arra, miért éljük meg különbözően a ritmust, és miért könnyebb egyeseknek annak követése.
Hosszabb távon ez a kutatás hozzájárulhat annak megértéséhez is, hogy a ritmusfeldolgozás nehézségei hogyan kapcsolódhatnak beszéd- és nyelvi problémákhoz.
Folyamatban lévő kutatás: Hogyan dolgozza fel az agy a szóhangsúlyt
A beszédben egyes szótagok hangsúlyosabbak, mint mások. Ezek a hangsúlymintázatok a nyelv ritmusának részét képezik, és segítenek a szavak határainak felismerésében és a beszéd megértésében.
A jelenlegi vizsgálatban a résztvevők rövid, ismétlődő, beszédszerű hangokat hallgatnak, miközben EEG-vel rögzítjük az agyi aktivitásukat. Különböző hangsúlymintázatokat hasonlítunk össze egy nem-beszéd kontrollhanggal, hogy feltárjuk, hogyan követi az agy a beszéd ritmusát.
Az egyéni különbségek megértése érdekében a memória kapacitását és különböző ritmusfeladatokat is mérünk (például szótagismétlés beszédhallgatás közben, vagy zenei ütemhibák felismerése). Emellett a résztvevők zenei hátterére is rákérdezünk.
Publikációk
Folyóiratcikkek
Noboa, M. de L., Kertész, C., & Honbolygó, F. (2025). Neural entrainment to the beat and working memory predict sensorimotor synchronization skills. Scientific Reports, 15, 10466.
https://doi.org/10.1038/s41598-025-93948-9
Noboa, M. de L., Kertész, C., Slosar, N. M., & Honbolygó, F. (2026). Linking spontaneous speech synchronization and cognitive abilities: evidence from a syllable-timed language. Psychological Research, 90, 81.
https://doi.org/10.1007/s00426-026-02302-9