Meglep\u0151 eredm\u00e9nyre jutottak az ELTE PPK \u00e9s a HUN-REN TTK kutat\u00f3i, amikor azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy magyar anyanyelv\u0171 szem\u00e9lyek besz\u00e9de mennyire igazodik egy p\u00e1rhuzamosan hallgatott ritmushoz.<\/p>\n\n\n\n
Az emberi besz\u00e9d ritmikus: ha nem is tudunk \u00fagy t\u00e1ncolni vagy mozogni r\u00e1, mint a zen\u00e9re, m\u00e9gis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tudunk tenni a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelvek k\u00f6z\u00f6tt csak a ritmusuk alapj\u00e1n. A spanyol vagy francia nyelv \u00fagy hangzik, mint a puskaropog\u00e1s, m\u00edg a n\u00e9met vagy angol nyelv ink\u00e1bb morzek\u00f3dszer\u0171.<\/p>\n\n\n\n
Az emberi agy nagyon j\u00f3 abban, hogy b\u00e1rmilyen ritmusra r\u00e1hangol\u00f3djon, de ez nem mindenkin\u00e9l m\u0171k\u00f6dik egyform\u00e1n. Ezeket az egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket vizsg\u00e1lt\u00e1k az ELTE PPK \u00e9s a HUN-REN TTK kutat\u00f3i \u2013 Maria de Lourdes Noboa, Kert\u00e9sz Csaba, Ne\u017ea Marija Slosar \u00e9s Honbolyg\u00f3 Ferenc<\/strong> \u2013 a Psychological Research<\/strong> foly\u00f3iratban nemr\u00e9g megjelent tanulm\u00e1nyukban<\/a>.<\/p>\n\n\n\n A k\u00eds\u00e9rletben a r\u00e9sztvev\u0151k egy folyamatos, ritmikus hangsorozatot hallgattak, mik\u00f6zben a \u201eta\u201d sz\u00f3tagot ism\u00e9telgett\u00e9k. A kutat\u00f3k azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy a besz\u00e9d\u00fck ritmusa mennyire igazodik automatikusan a hallott ritmushoz. A r\u00e9sztvev\u0151k egy r\u00e9sze spont\u00e1n m\u00f3don szinkroniz\u00e1l\u00f3dott, m\u00edg m\u00e1sok kev\u00e9sb\u00e9. Ezt a jelens\u00e9get kor\u00e1bban angol, n\u00e9met \u00e9s spanyol nyelven vizsg\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s a kutat\u00e1s egyik fontos eredm\u00e9nye, hogy ugyanez a mint\u00e1zat magyar anyanyelv\u0171 hallgat\u00f3kn\u00e1l is megjelent, annak ellen\u00e9re, hogy a magyar nyelv ritmikai szerkezete elt\u00e9r az indoeur\u00f3pai nyelvek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t\u0151l. Ez az eredm\u00e9ny al\u00e1t\u00e1masztja, hogy l\u00e9tezik egy t\u00f6bb nyelvben is megjelen\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos tendencia arra, hogy a hallgat\u00f3k a hallott \u00e9s kimondott besz\u00e9det spont\u00e1n m\u00f3don szinkronba hozz\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n A kutat\u00f3k arra sz\u00e1m\u00edtottak, hogy a jobb szinkroniz\u00e1ci\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgghet a zenei k\u00e9pzetts\u00e9ggel vagy a kopog\u00e1si feladatban m\u00e9rt ritmus\u00e9rz\u00e9kkel. A vizsg\u00e1lat azonban azt mutatta, hogy a leger\u0151sebb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st a munkamem\u00f3ria mutatta, vagyis azok teljes\u00edtettek jobban, akik hat\u00e9konyabban tudtak inform\u00e1ci\u00f3t r\u00f6vid ideig t\u00e1rolni \u00e9s feldolgozni.<\/p>\n\n\n\n Az eredm\u00e9nyek arra utalnak, hogy a besz\u00e9d ritmus\u00e1nak k\u00f6vet\u00e9se nem puszt\u00e1n nyelvi vagy zenei k\u00e9pess\u00e9g, hanem olyan alapvet\u0151 kognit\u00edv folyamatokra \u00e9p\u00fclhet, amelyek a kommunik\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1mos ter\u00fclet\u00e9n szerepet j\u00e1tszanak. A kutat\u00e1s hosszabb t\u00e1von hozz\u00e1j\u00e1rulhat annak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez is, hogy hogyan kapcsol\u00f3dnak \u00f6ssze a ritmusfeldolgoz\u00e1s, a nyelvi fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s az olvas\u00e1si k\u00e9szs\u00e9gek.<\/p>\n\n\n\n