{"id":1377,"date":"2026-03-27T15:54:09","date_gmt":"2026-03-27T14:54:09","guid":{"rendered":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/?p=1377"},"modified":"2026-03-27T15:54:39","modified_gmt":"2026-03-27T14:54:39","slug":"miert-nem-tud-mindenki-ritmusra-tapsolni","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/miert-nem-tud-mindenki-ritmusra-tapsolni\/","title":{"rendered":"Mi\u00e9rt nem tud mindenki ritmusra tapsolni?"},"content":{"rendered":"

Az emberi agy \u00e9s a zene ritmus\u00e1nak \u00f6sszhangja r\u00e9g\u00f3ta foglalkoztatja a kutat\u00f3kat. Vajon mi seg\u00edt abban, hogy tartsuk a ritmust, mik\u00f6zben zen\u00e9l\u00fcnk vagy t\u00e1ncolunk? Az ELTE PPK kutat\u00f3i ennek a rejt\u00e9lynek j\u00e1rtak ut\u00e1na a Scientific Reports-ban megjelent leg\u00fajabb tanulm\u00e1nyukban.<\/p>\n\n\n\n

A zene az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek kezdete \u00f3ta vel\u00fcnk van. Amikor t\u00e1ncolunk r\u00e1, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot m\u0171vel\u00fcnk: holott ahhoz, hogy egy\u00fctt mozogjunk a zen\u00e9vel, mozg\u00e1sunkat \u00f6ssze kell hangolni a ritmussal, agyunknak \u00e9rz\u00e9kelnie kell a zene ism\u00e9tl\u0151d\u0151, hangs\u00falyos pontjait, k\u00f6vetnie kell a \u201el\u00fcktet\u00e9st\u201d. Hogy ez mik\u00e9nt is t\u00f6rt\u00e9nik, ma is izgalmas kutat\u00e1sok t\u00e1rgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy egy\u00fctt tudjunk zen\u00e9lni, t\u00e1ncolni vagy ak\u00e1r csak tapsolni egy koncerten.<\/p>\n\n\n\n

Persze nem vagyunk egyform\u00e1k a zenei k\u00e9pess\u00e9gekben: vannak, akik k\u00f6nnyed\u00e9n tartj\u00e1k a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, m\u00edg m\u00e1soknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutat\u00e1sok szerint a h\u00e1tt\u00e9rben a szaknyelvben neur\u00e1lis entrainment<\/em>nek nevezett folyamat \u00e1ll, d\u00f6nt\u0151en ennek min\u0151s\u00e9ge szabja meg, hogy agyunk mennyire k\u00e9pes szinkroniz\u00e1l\u00f3dni a ritmushoz. De val\u00f3ban ilyen egyszer\u0171 ez?<\/p>\n\n\n\n

Az ELTE PPK kutat\u00f3i \u2013 Maria de Lourdes Noboa<\/strong>, Kert\u00e9sz Csaba<\/strong> \u00e9s Honbolyg\u00f3 Ferenc<\/strong> \u2013 a Nature Scientific Reports foly\u00f3iratban nemr\u00e9g megjelent tanulm\u00e1nyukban azt vizsg\u00e1lt\u00e1k,<\/a> hogy a ritmikus mint\u00e1khoz val\u00f3 neur\u00e1lis entrainment mennyire jelzi el\u0151re a szinkroniz\u00e1ci\u00f3s k\u00e9szs\u00e9get feln\u0151ttekn\u00e9l. Ehhez olyan kognit\u00edv jellemz\u0151ket is vizsg\u00e1ltak, mint a munkamem\u00f3ria \u00e9s a zenei k\u00e9pzetts\u00e9g. <\/p>\n\n\n\n

A vizsg\u00e1lat sor\u00e1n EEG seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel m\u00e9rt\u00e9k a r\u00e9sztvev\u0151k agyi aktivit\u00e1s\u00e1t, mik\u00f6zben \u0151k r\u00f6vid, ritmikus zenei r\u00e9szleteket hallgattak, amelyekkel semmilyen feladatuk nem volt. Ezek k\u00f6z\u00f6tt voltak szab\u00e1lyos hangs\u00faly\u00fa, nem szink\u00f3p\u00e1lt, valamint hi\u00e1nyos, szink\u00f3p\u00e1lt ritmusok is. A r\u00e9sztvev\u0151knek ezt k\u00f6vet\u0151en metron\u00f3m \u00e1ltal j\u00e1tszott \u00fctemre ujjukkal kopogniuk kellett, hogy felm\u00e9rhess\u00e9k a ritmikai k\u00e9pess\u00e9geiket. A kutat\u00f3k vizsg\u00e1lt\u00e1k a r\u00e9sztvev\u0151k r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa eml\u00e9kezet\u00e9t is. Azt m\u00e1r kor\u00e1bban sz\u00e1mba vett\u00e9k, ki rendelkezik zenei k\u00e9pzetts\u00e9ggel.<\/p>\n\n\n\n

Meglep\u0151 eredm\u00e9ny sz\u00fcletett: azok, akiknek agya jobban k\u00f6vette a szab\u00e1lyos, hangs\u00falyos ritmusokat, gyeng\u00e9bben teljes\u00edtettek a kopog\u00e1si feladatban, vagyis kev\u00e9sb\u00e9 pontosan \u00e9s k\u00f6vetkezetesen szinkroniz\u00e1l\u00f3dtak a l\u00fcktet\u00e9shez. Ezzel szemben azok, akiknek jobb volt a munkamem\u00f3ri\u00e1juk, pontosabban \u00e9s egyenletesebben tudtak kopogni.<\/p>\n\n\n\n

A zenei k\u00e9pzetts\u00e9g nem bizonyult meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151nek, ami arra utal, hogy a zenetanul\u00e1s nem felt\u00e9tlen\u00fcl fejleszti a ritmusszinkroniz\u00e1ci\u00f3s k\u00e9szs\u00e9get, \u00e9s lehet valaki zen\u00e9sz gyenge ritmusk\u00e9szs\u00e9ggel is. <\/p>\n\n\n\n

Mindez arra utal, hogy \u201eszinkronban lenni\u201d a zen\u00e9vel \u00f6sszetett folyamat eredm\u00e9nye, nem puszt\u00e1n az agyunk ritmushoz val\u00f3 automatikus igazod\u00e1sa. Az er\u0151teljes l\u00fcktet\u00e9shez val\u00f3 t\u00falzott igazod\u00e1s ak\u00e1r cs\u00f6kkentheti is mozg\u00e1saink id\u0151z\u00edt\u00e9s\u00e9nek rugalmass\u00e1g\u00e1t. Ezzel szemben \u00fagy t\u0171nik, hogy a j\u00f3 eml\u00e9kezeti m\u0171k\u00f6d\u00e9s fontosabb szerepet j\u00e1tszik a ritmushoz val\u00f3 sikeres alkalmazkod\u00e1sban, mint kor\u00e1bban gondoltuk. <\/p>\n\n\n\n

A kutat\u00e1s \u00faj n\u00e9z\u0151pontot k\u00edn\u00e1l a ritmus\u00e9rz\u00e9k meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s r\u00e1mutat arra, hogy ez egy \u00f6sszetett, t\u00f6bbf\u00e9le ter\u00fcletet \u00e9rint\u0151 k\u00e9pess\u00e9g. Mivel egyes fejl\u0151d\u00e9si zavarokban, mint p\u00e9ld\u00e1ul a diszlexia, a dadog\u00e1s vagy a figyelemzavar, gyakran s\u00e9r\u00fcl a ritmus\u00e9rz\u00e9k, annak m\u00e9lyebb meg\u00e9rt\u00e9se lehet\u0151s\u00e9get adhat arra, hogy c\u00e9lzott ritmusfejleszt\u00e9ssel ne csak a zenei, hanem m\u00e1s, ezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 k\u00e9szs\u00e9geket is fejlessz\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00edr\u00e1s az ELTE oldal\u00e1n jelent meg 2025.08.11-\u00e9n (forr\u00e1s: elte.hu<\/a>)<\/em><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az emberi agy \u00e9s a zene ritmus\u00e1nak \u00f6sszhangja r\u00e9g\u00f3ta foglalkoztatja a kutat\u00f3kat. Vajon mi seg\u00edt abban, hogy tartsuk a ritmust, mik\u00f6zben zen\u00e9l\u00fcnk vagy t\u00e1ncolunk? Az ELTE PPK kutat\u00f3i ennek a […]<\/p>","protected":false},"author":4,"featured_media":1379,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_uag_custom_page_level_css":"","site-sidebar-layout":"default","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"narrow-width-container","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"","footer-sml-layout":"","ast-disable-related-posts":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"default","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"footnotes":""},"categories":[8,6],"tags":[],"class_list":["post-1377","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek","category-kutatasok"],"uagb_featured_image_src":{"full":["https:\/\/zenepszichologia.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/getty-images-DNxKgy-Bt7Q-unsplash.jpg",1280,853,false],"thumbnail":["https:\/\/zenepszichologia.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/getty-images-DNxKgy-Bt7Q-unsplash-150x150.jpg",150,150,true],"medium":["https:\/\/zenepszichologia.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/getty-images-DNxKgy-Bt7Q-unsplash-300x200.jpg",300,200,true],"medium_large":["https:\/\/zenepszichologia.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/getty-images-DNxKgy-Bt7Q-unsplash-768x512.jpg",768,512,true],"large":["https:\/\/zenepszichologia.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/getty-images-DNxKgy-Bt7Q-unsplash-1024x682.jpg",1024,682,true],"1536x1536":["https:\/\/zenepszichologia.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/getty-images-DNxKgy-Bt7Q-unsplash.jpg",1280,853,false],"2048x2048":["https:\/\/zenepszichologia.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/getty-images-DNxKgy-Bt7Q-unsplash.jpg",1280,853,false],"trp-custom-language-flag":["https:\/\/zenepszichologia.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/getty-images-DNxKgy-Bt7Q-unsplash-18x12.jpg",18,12,true]},"uagb_author_info":{"display_name":"Honbolyg\u00f3 Ferenc","author_link":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/author\/honbolygo\/"},"uagb_comment_info":0,"uagb_excerpt":"Az emberi agy \u00e9s a zene ritmus\u00e1nak \u00f6sszhangja r\u00e9g\u00f3ta foglalkoztatja a kutat\u00f3kat. Vajon mi seg\u00edt abban, hogy tartsuk a ritmust, mik\u00f6zben zen\u00e9l\u00fcnk vagy t\u00e1ncolunk? Az ELTE PPK kutat\u00f3i ennek a […]","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1377","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1377"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1377\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1379"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1377"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1377"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1377"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}