{"id":1245,"date":"2026-03-19T18:00:32","date_gmt":"2026-03-19T17:00:32","guid":{"rendered":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/?p=1245"},"modified":"2026-06-18T09:32:12","modified_gmt":"2026-06-18T07:32:12","slug":"zene-utazasi-betegseg","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/zene-utazasi-betegseg\/","title":{"rendered":"Seg\u00edthet a zene az utaz\u00e1si betegs\u00e9ggel \u00e9l\u0151k\u00f6n?\u00a0"},"content":{"rendered":"<p class=\"wp-block-paragraph\">Az utaz\u00e1si betegs\u00e9g egy olyan t\u00fcnetegy\u00fcttes, ami mag\u00e1ban foglalhatja a sz\u00e9d\u00fcl\u00e9st, bizonytalans\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t, h\u00e1nyingert \u00e9s h\u00e1ny\u00e1st is. Utaz\u00e1s sor\u00e1n ugyanis az agy nem tudja feldolgozni az egym\u00e1snak ellentmond\u00f3, mozg\u00e1st jelent\u0151 ingereket, amik a szemekb\u0151l \u00e9s a bels\u0151 f\u00fclb\u0151l \u00e9rkeznek. Gy\u00f3gyszeresen ugyan hat\u00e9konyan lehet cs\u00f6kkenteni a t\u00fcneteket, de egy <a href=\"https:\/\/www.frontiersin.org\/journals\/human-neuroscience\/articles\/10.3389\/fnhum.2025.1636109\/full\">\u00faj amerikai kutat\u00e1s<\/a>ban arra voltak k\u00edv\u00e1ncsiak, hogy a zene seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel is megval\u00f3s\u00edthat\u00f3-e javul\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A vizsg\u00e1lat sor\u00e1n 30 r\u00e9sztvev\u0151t egy vezet\u00e9si szimul\u00e1ci\u00f3s g\u00e9pbe helyeztek, hogy el\u0151teremts\u00e9k a sz\u00e9d\u00fcl\u00e9st \u00e9s h\u00e1nyingert okoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket, mik\u00f6zben elektroenkefalogr\u00e1fia (EEG) k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kkel r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k az agyi jeleiket. Amint megjelentek a t\u00fcnetek, a r\u00e9sztvev\u0151k egy-egy csoportja n\u00e9gyf\u00e9le zen\u00e9t hallgatott: vid\u00e1mat, l\u00e1gyat, \u00fctemeset \u00e9s szomor\u00fa dallamokat. Hogy megfelel\u0151en \u00f6ssze tudj\u00e1k hasonl\u00edtani az eredm\u00e9nyeket, egy kontrollcsoportot is vizsg\u00e1ltak, akik egy perc pihen\u0151t kaptak zene n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u00d6nmag\u00e1ban m\u00e1r a pihen\u00e9s is cs\u00f6kkentette a t\u00fcnetek er\u0151ss\u00e9g\u00e9t 43%-al, azonban a vid\u00e1m \u00e9s l\u00e1gy zene t\u00falmutatott ezen is: k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 57%-os cs\u00f6kken\u00e9st \u00e9rt el. Fontos l\u00e1tni, hogy ezt az eredm\u00e9nyt a kontrollcsoporthoz kell viszony\u00edtani, teh\u00e1t az alaphelyzethez k\u00e9pest 13-14%-al volt hat\u00e9konyabb a vid\u00e1m \u00e9s l\u00e1gy zene hallgat\u00e1sa. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy az \u00fctemes st\u00edlusnak kisebb volt a hat\u00e1sa, m\u00edg a szomor\u00fa zene rontott a t\u00fcnetek megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9n a sima pihen\u00e9shez k\u00e9pest.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az EEG adatok egy fontos mechanizmusra h\u00edvt\u00e1k fel a figyelmet: az utaz\u00e1si betegs\u00e9g t\u00fcneteinek megjelen\u00e9sekor a nyakszirti (occipitalis) lebeny agyi jeleinek komplexit\u00e1sa cs\u00f6kkent, m\u00edg a vid\u00e1m \u00e9s l\u00e1gy zene hallgat\u00e1sakor n\u0151tt, ami a tipikus agyi m\u0171k\u00f6d\u00e9s jele. Teh\u00e1t a zene seg\u00edthetett az egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 jelek miatt \u2018megzavart\u2019 feldolgoz\u00e1st visszat\u00e9r\u00edteni az agy alapvet\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ez a 2026-os kutat\u00e1s ugyan kis elemsz\u00e1mmal t\u00f6rt\u00e9nt, azonban r\u00e1mutat arra, hogy a zene \u00e9s a zene st\u00edlusa fontos lehet az utaz\u00e1si betegs\u00e9ggel \u00e9l\u0151kn\u00e9l, a legnagyobb m\u00e9rt\u00e9kben a vid\u00e1m \u00e9s a l\u00e1gy dallamok cs\u00f6kkentett\u00e9k az utaz\u00e1si betegs\u00e9g t\u00fcneteit. Tal\u00e1n ez is belej\u00e1tszik abba, hogy manaps\u00e1g az utaz\u00f3k nagyr\u00e9sze m\u00e1r zenehallgat\u00e1ssal t\u00f6lti el az id\u0151t.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-uagb-advanced-heading uagb-block-8873d52e\"><h3 class=\"uagb-heading-text\">Fogalomt\u00e1r<\/h3><\/div>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Utaz\u00e1si betegs\u00e9g:<\/strong> Egy olyan t\u00fcnetegy\u00fcttes, ami sz\u00e9d\u00fcl\u00e9st, rosszull\u00e9tet, h\u00e1nyingert \u00e9s h\u00e1ny\u00e1st okozhat utaz\u00e1s sor\u00e1n. Rendk\u00edv\u00fcl gyakori, minden 3-4. embert \u00e9rinti valamilyen szinten. Oka az lehet, hogy m\u00edg vizu\u00e1lisan egy oldalir\u00e1ny\u00fa elmozdul\u00e1sr\u00f3l kapunk jelet, addig a bels\u0151 f\u00fcl hely\u00e9rz\u00e9kel\u00e9se m\u00e1sr\u00f3l ad tan\u00fabizonys\u00e1got, \u00e9s ez zavart okoz a feldolgoz\u00e1sban.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>EEG: <\/strong>Egy olyan beavatkoz\u00e1st nem ig\u00e9nyl\u0151 m\u00f3dszer, melynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az agyi jeleket lehet m\u00e9rni az agyi idegsejtek elektromos kis\u00fcl\u00e9se miatt. A vizsg\u00e1lat sor\u00e1n a fejb\u0151rre elektr\u00f3d\u00e1kat tesznek, felm\u00e9rik az adott agy alap m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t \u00e9s kutat\u00e1sokban azt vizsg\u00e1lj\u00e1k, hogy ha valamilyen ingert adnak a r\u00e9sztvev\u0151nek, az hogyan v\u00e1ltoztatja meg az agyi jelek mint\u00e1zat\u00e1t. Orvosi k\u00f6rnyezetben legink\u00e1bb epilepszia kivizsg\u00e1l\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Nyakszirti (occipitalis) lebeny:<\/strong> az agy h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sze, mely legink\u00e1bb a vizu\u00e1lis ingerfeldolgoz\u00e1s\u00e9rt, a form\u00e1k, sz\u00ednek \u00e9s mozg\u00e1sok \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9\u00e9rt felel.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>K\u00eds\u00e9rleti csoport:<\/strong> a kutat\u00e1sok sor\u00e1n ez a csoport kapja az adott ingert, aminek hat\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lni szeretn\u00e9nek.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Kontroll csoport: <\/strong>ez a csoport nem kapja meg a vizsg\u00e1lni k\u00edv\u00e1nt ingert, azonban minden m\u00e1sban ugyan\u00fagy r\u00e9szt vesz, mint a k\u00eds\u00e9rleti csoport. Ez biztos\u00edtja azt, hogy a kutat\u00e1s sor\u00e1n t\u00e9nyleg csak a vizsg\u00e1lt ingerben (jelen esetben a zen\u00e9ben) t\u00e9r el a k\u00e9t csoport, \u00edgy lehet \u00f6sszehasonl\u00edtani \u0151ket \u00e9s az adott ingerre vonatkoz\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9seket levonni.\u00a0<\/p>\n\n\n\n<div class=\"uagb-block-64b5aa27 uagb-infobox__content-wrap  uagb-infobox-icon-above-title uagb-infobox-image-valign-top wp-block-uagb-info-box\"><div class=\"uagb-ifb-content\"><div class=\"uagb-ifb-title-wrap\"><\/div><div class=\"uagb-ifb-separator\"><\/div><p class=\"uagb-ifb-desc\"><em>Szerz\u0151: <a href=\"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/kutatocsoport\/#Miko-Jazmin\" data-type=\"page\" data-id=\"956\">Mik\u00f3 J\u00e1zmin<\/a><br>K\u00f6zz\u00e9t\u00e9ve: 2026.03.19.<br>Utolj\u00e1ra friss\u00edtve: 2026.03.20.<\/em><\/p><\/div><\/div>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az utaz\u00e1si betegs\u00e9g egy olyan t\u00fcnetegy\u00fcttes, ami mag\u00e1ban foglalhatja a sz\u00e9d\u00fcl\u00e9st, bizonytalans\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t, h\u00e1nyingert \u00e9s h\u00e1ny\u00e1st is. Utaz\u00e1s sor\u00e1n ugyanis az agy nem tudja feldolgozni az egym\u00e1snak ellentmond\u00f3, mozg\u00e1st jelent\u0151 [&hellip;]<\/p>","protected":false},"author":4,"featured_media":1591,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_uag_custom_page_level_css":"","site-sidebar-layout":"default","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"narrow-width-container","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"","footer-sml-layout":"","ast-disable-related-posts":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"default","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"footnotes":""},"categories":[8,6],"tags":[],"class_list":["post-1245","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek","category-kutatasok"],"uagb_featured_image_src":{"full":["https:\/\/zenepszichologia.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/getty-images-X8kGkpJvhbY-unsplash.jpg",1920,1441,false],"thumbnail":["https:\/\/zenepszichologia.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/getty-images-X8kGkpJvhbY-unsplash-150x150.jpg",150,150,true],"medium":["https:\/\/zenepszichologia.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/getty-images-X8kGkpJvhbY-unsplash-300x225.jpg",300,225,true],"medium_large":["https:\/\/zenepszichologia.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/getty-images-X8kGkpJvhbY-unsplash-768x576.jpg",768,576,true],"large":["https:\/\/zenepszichologia.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/getty-images-X8kGkpJvhbY-unsplash-1024x769.jpg",1024,769,true],"1536x1536":["https:\/\/zenepszichologia.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/getty-images-X8kGkpJvhbY-unsplash-1536x1153.jpg",1536,1153,true],"2048x2048":["https:\/\/zenepszichologia.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/getty-images-X8kGkpJvhbY-unsplash.jpg",1920,1441,false],"trp-custom-language-flag":["https:\/\/zenepszichologia.hu\/wp-content\/uploads\/2026\/03\/getty-images-X8kGkpJvhbY-unsplash-16x12.jpg",16,12,true]},"uagb_author_info":{"display_name":"Honbolyg\u00f3 Ferenc","author_link":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/author\/honbolygo\/"},"uagb_comment_info":0,"uagb_excerpt":"Az utaz\u00e1si betegs\u00e9g egy olyan t\u00fcnetegy\u00fcttes, ami mag\u00e1ban foglalhatja a sz\u00e9d\u00fcl\u00e9st, bizonytalans\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t, h\u00e1nyingert \u00e9s h\u00e1ny\u00e1st is. Utaz\u00e1s sor\u00e1n ugyanis az agy nem tudja feldolgozni az egym\u00e1snak ellentmond\u00f3, mozg\u00e1st jelent\u0151 [&hellip;]","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1245","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1245"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1245\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1591"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1245"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1245"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1245"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}