{"id":1470,"date":"2026-06-10T16:05:40","date_gmt":"2026-06-10T14:05:40","guid":{"rendered":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/?page_id=1470"},"modified":"2026-06-10T16:36:49","modified_gmt":"2026-06-10T14:36:49","slug":"phd-projekt-flora","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/phd-projekt-flora\/","title":{"rendered":"Phd Projekt \u2013 Egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek a Dallamtapad\u00e1sban"},"content":{"rendered":"
\n
\n
\n
\"ff<\/figure><\/div>\n\n\n\n

F\u00fcl\u00f6p Fl\u00f3ra<\/h3><\/div>

PhD hallgat\u00f3, kognit\u00edv pszichol\u00f3gia

Int\u00e9zm\u00e9nyi h\u00e1tt\u00e9r:<\/strong> Budapesti M\u0171szaki \u00e9s Gazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Egyetem, Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar, Budapest

T\u00e9mavezet\u0151: <\/strong>Honbolyg\u00f3 Ferenc<\/p><\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

<\/div><\/div>\n\n\n\n
\n
\"tommy<\/figure><\/div>\n\n\n\n

A projekt r\u00f6vid bemutat\u00e1sa
<\/h3><\/div>

Sokaknak ismer\u0151s lehet az az \u00e9lm\u00e9ny, hogy l\u00e1tsz\u00f3lag a semmib\u0151l elkezd sz\u00f3lni egy dal a fej\u00e9ben \u00fagy, hogy azt nem sz\u00e1nd\u00e9kosan id\u00e9zte fel. Ezt a jelens\u00e9get dallamtapad\u00e1snak <\/em>(angolul earworm) h\u00edvj\u00e1k: t\u00e1gabban az \u00f6nk\u00e9ntelen zenefelid\u00e9z\u00e9s jelens\u00e9gek csoportj\u00e1ba tartozik, \u00e9s azt a jelens\u00e9get \u00edrja le, amikor egy zener\u00e9szlet spont\u00e1n m\u00f3don felid\u00e9z\u0151dik az elm\u00e9nkben, majd t\u00f6bbsz\u00f6r megism\u00e9tl\u0151dik \u00fagy, hogy erre nincs tudatos befoly\u00e1sunk.
A legt\u00f6bb ember \u00e9lt m\u00e1r \u00e1t \u00e9lete sor\u00e1n ilyen \u00e9lm\u00e9nyt legal\u00e1bb egyszer, azonban vannak olyanok, akikn\u00e9l ez gyakoribb, mint m\u00e1sokn\u00e1l. Hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151 p\u00e9ld\u00e1ul az, ha zen\u00e9l\u00fcnk: zen\u00e9vel t\u00f6bbet foglalkoz\u00f3, akt\u00edvan zen\u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek szignifik\u00e1nsan gyakoribb dallamtapad\u00e1s-epiz\u00f3dokr\u00f3l sz\u00e1molnak be, mint a nem zen\u00e9szek. Szerepet j\u00e1tszanak ezen k\u00edv\u00fcl k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gjegyek is a dallamtapad\u00e1s-\u00e9lm\u00e9nyben: ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a szorong\u00e1sra val\u00f3 hajlam (neuroticizmus<\/em>), a tapasztalatokra val\u00f3 nyitotts\u00e1g, az elkalandoz\u00e1sra (mind-wanderingre) val\u00f3 hajlam, a nem klinikai m\u00e9rt\u00e9k\u0171 k\u00e9nyszeress\u00e9gre val\u00f3 hajlam vagy a szint\u00e9n nem klinikai m\u00e9rt\u00e9k\u0171 pszich\u00f3zisra val\u00f3 hajlam (skizot\u00edpia<\/em>). Fontos, hogy a dallamtapad\u00e1s maga teljesen eg\u00e9szs\u00e9ges szem\u00e9lyekn\u00e9l is gyakori: az \u00f6nk\u00e9ntelen zenefelid\u00e9z\u00e9s erny\u0151je al\u00e1 azonban tartoznak olyan jelens\u00e9gek, mint a zenei obszesszi\u00f3k vagy zenei hallucin\u00e1ci\u00f3k, amelyek sokban hasonl\u00edtanak a dallamtapad\u00e1sra, azonban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 neurol\u00f3giai vagy pszichi\u00e1triai k\u00f3rk\u00e9peket k\u00eds\u00e9rhetnek.<\/p><\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

<\/div><\/div>\n\n\n\n
\n
\"getty<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Kutat\u00e1si k\u00e9rd\u00e9sek<\/h3><\/div>

A dallamtapad\u00e1s kutat\u00e1sa viszonylag \u00faj ter\u00fclet, az elm\u00falt 20 \u00e9vben kezdett el vele foglalkozni a nemzetk\u00f6zi irodalom, magyar irodalma pedig szinte egy\u00e1ltal\u00e1n nem l\u00e9tezik. Ez r\u00e9szben annak tudhat\u00f3 be, hogy a nemzetk\u00f6zileg haszn\u00e1lt k\u00e9rd\u0151\u00edvek nem hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151k magyarul. A jelen doktori kutat\u00e1s egyik f\u0151 c\u00e9lja \u00edgy az, hogy ezeket a k\u00e9rd\u0151\u00edveket adapt\u00e1lja \u00e9s el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tegye a magyar kutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra is, \u00edgy meghonos\u00edtva ezt a kutat\u00e1si ter\u00fcletet haz\u00e1nkban. A m\u00e1sik c\u00e9l a dallamtapad\u00e1s kapcsolat\u00e1nak vizsg\u00e1lata egyes szem\u00e9lyis\u00e9gjellemz\u0151kkel, valamint a ment\u00e1lis k\u00e9pzelet egy\u00e9b modalit\u00e1saival. A nemzetk\u00f6zi irodalomban sok az egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 eredm\u00e9ny, \u00edgy k\u00edv\u00e1ncsiak vagyunk arra, hogy a magyar nyelv\u0171 popul\u00e1ci\u00f3ban milyen kapcsolat van ezen jelens\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p><\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

<\/div><\/div>\n\n\n\n
\n
\"nguyen<\/figure><\/div>\n\n\n\n

1. szakasz: A sz\u00fcks\u00e9ges k\u00e9rd\u0151\u00edvek adapt\u00e1l\u00e1sa<\/h3><\/div>

Az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s a sz\u00fcks\u00e9ges k\u00e9rd\u0151\u00edvek magyar nyelvre adapt\u00e1l\u00e1sa. A dallamtapad\u00e1s vizsg\u00e1lat\u00e1ra leggyakrabban haszn\u00e1lt k\u00e9rd\u0151\u00edv az Involuntary Musical Imagery Scale (IMIS). Ez n\u00e9gy dimenzi\u00f3 ment\u00e9n vizsg\u00e1lja a dallamtapad\u00e1st: a dallamtapad\u00e1ssal kapcsolatos negat\u00edv attit\u0171d\u00f6k, a dallamtapad\u00e1shoz k\u00f6t\u0151d\u0151 mozg\u00e1s, a dallamtapad\u00e1s \u00e9szlelt hasznoss\u00e1ga, valamint a dallamtapad\u00e1ssal kapcsolatos introspekci\u00f3. A sz\u00e1nd\u00e9kos hall\u00e1si k\u00e9pzelet k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 aspektusait a Bucknell Auditory Imagery Scale (BAIS) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel vizsg\u00e1ltuk. Ez a k\u00e9rd\u0151\u00edv k\u00e9t dimenzi\u00f3n – a k\u00e9pzelet \u00e9l\u00e9nks\u00e9ge, valamint a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00e9pzetek k\u00f6z\u00f6tti v\u00e1lt\u00e1s – k\u00e9pes vizsg\u00e1lni a k\u00f6rnyezeti hangokra, a besz\u00e9dre, \u00e9s a zenei ingerekre vonatkoz\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kos k\u00e9pzeletet. 
A nemklinikai \u00e9s klinikai OCD vizsg\u00e1lat\u00e1ra az Obsessive-Compulsive Inventory-Revised (OCI-R) k\u00e9rd\u0151\u00edvet haszn\u00e1ltuk. Ez a m\u00e9r\u0151eszk\u00f6z hat t\u00fcneti dimenzi\u00f3n vizsg\u00e1lja a k\u00e9nyszeress\u00e9gre val\u00f3 hajlamot: Obszesszi\u00f3k, Neutraliz\u00e1ci\u00f3, Mosakod\u00e1s, Gy\u0171jt\u00f6get\u00e9s, Ellen\u0151rz\u00e9s, \u00e9s Rendszerez\u00e9s. 
Ezeket a k\u00e9rd\u0151\u00edveket sz\u00e9les k\u00f6r\u0171en haszn\u00e1lj\u00e1k a dallamtapad\u00e1s, a sz\u00e1nd\u00e9kos hall\u00e1si k\u00e9pzelet \u00e9s az OCD vizsg\u00e1lat\u00e1ra a nemzetk\u00f6zi szakirodalomban; azzal, hogy ezeket a k\u00e9rd\u0151\u00edveket el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tessz\u00fck magyar nyelven, lehets\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lik olyan kutat\u00e1sok lebonyol\u00edt\u00e1sa, amelyek eredm\u00e9nyei k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00f6sszevethet\u0151k az angol nyelvter\u00fcleten v\u00e9gzett kutat\u00e1sokkal.

Publik\u00e1ci\u00f3: F\u00fcl\u00f6p, F., Demeter, Gy., Honbolyg\u00f3, F., & Csig\u00f3, K. (2024). Assessing obsessive-compulsive symptoms in a subclinical and clinical sample: the development of the Hungarian version of the OCI-R. Neuropsychopharmacologica Hungarica, 26<\/em>(3), 144\u2013152.
<\/a><\/p><\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

<\/div><\/div>\n\n\n\n
\n
\"reynier<\/figure><\/div>\n\n\n\n

2. szakasz: A dallamtapad\u00e1s, a nem klinikai pszich\u00f3zisra val\u00f3 hajlam, \u00e9s a nem klinikai k\u00e9nyszeress\u00e9gre val\u00f3 hajlam kapcsolat\u00e1nak vizsg\u00e1lata<\/h3><\/div>

A k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9sben a dallamtapad\u00e1s \u00e9s k\u00e9t nemklinikai szem\u00e9lyis\u00e9gjellemz\u0151 – a skizot\u00edpia (pszich\u00f3zisra val\u00f3 hajlam) \u00e9s a k\u00e9nyszeress\u00e9gre val\u00f3 hajlam – kapcsolat\u00e1t vizsg\u00e1ltuk. A szakirodalomban t\u00f6bb, egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 eredm\u00e9ny tal\u00e1lhat\u00f3, f\u0151leg a k\u00e9nyszeress\u00e9gre val\u00f3 hajlammal kapcsolatban: itt egyes kutat\u00e1sok nem tal\u00e1ltak szignifik\u00e1ns kapcsolatot a dallamtapad\u00e1ssal, m\u00edg m\u00e1sok szignifik\u00e1ns \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket tal\u00e1ltak a k\u00e9nyszeress\u00e9g \u00e9s a dallamtapad\u00e1s gyakoris\u00e1ga \u00e9s negat\u00edv meg\u00edt\u00e9l\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt. Ezen kutat\u00e1s c\u00e9lja az ellentmond\u00e1sok vizsg\u00e1lata volt egy nagy, eg\u00e9szs\u00e9ges magyar mint\u00e1n: kifejezetten arra voltunk k\u00edv\u00e1ncsiak, hogy a skizot\u00edpia vagy a nem klinikai szint\u0171 k\u00e9nyszeress\u00e9gre val\u00f3 hajlam j\u00f3solja-e be er\u0151sebben a dallamtapad\u00e1st. 

Publik\u00e1ci\u00f3: F\u00fcl\u00f6p, F., & Honbolyg\u00f3, F. (2025). The melody in the mind: Associations between earworms, schizotypy, and subclinical obsessive-compulsive disorder. Psychology of Music<\/em>, 03057356251334601.
https:\/\/doi.org\/10.1177\/03057356251334601<\/a>

<\/a><\/p><\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

<\/div><\/div>\n\n\n\n
\n
\"annie<\/figure><\/div>\n\n\n\n

3. szakasz: A dallamtapad\u00e1s megnyilv\u00e1nul\u00e1sa klinikai obszessz\u00edv-kompulz\u00edv zavarban<\/h3><\/div>

Az el\u0151z\u0151 l\u00e9p\u00e9shez kapcsol\u00f3d\u00f3an vizsg\u00e1ltuk meg a dallamtapad\u00e1s megjelen\u00e9s\u00e9t klinikai obszessz\u00edv-kompulz\u00edv zavarral \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyek k\u00f6r\u00e9ben. A szubklinikai mint\u00e1n v\u00e9gzett eredm\u00e9nyek azt mutatt\u00e1k, hogy a nem klinikai k\u00e9nyszeress\u00e9gre val\u00f3 hajlam kapcsolatban \u00e1ll a dallamtapad\u00e1s negat\u00edv meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9vel \u00e9s gyakoris\u00e1g\u00e1val, azonban kevesebbet lehet tudni arr\u00f3l, hogy ez a fajta \u00f6nk\u00e9ntelen zenei k\u00e9pzelet hogyan jelenik meg a klinikai popul\u00e1ci\u00f3ban. Ezen l\u00e9p\u00e9s f\u0151 k\u00e9rd\u00e9se az volt, hogy ez a mint\u00e1zat megjelenik-e klinikai OCD eset\u00e9ben is, \u00e9s ha nem, min\u0151s\u00e9gi vagy mennyis\u00e9gi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek figyelhet\u0151k-e meg az eg\u00e9szs\u00e9ges mint\u00e1val \u00f6sszevetve.

F\u00fcl\u00f6p, F., Demeter, Gy., Csig\u00f3, K., & Honbolyg\u00f3, F. (2026). Obsessive Melodies: Investigating Earworms in Clinical OCD Patients <\/em>[K\u00e9zirat b\u00edr\u00e1lat alatt]. 
<\/p><\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

<\/div><\/div>\n\n\n\n
\n
\"ahmad<\/figure><\/div>\n\n\n\n

4. szakasz: A dallamtapad\u00e1s, a sz\u00e1nd\u00e9kos hall\u00e1si k\u00e9pzelet, \u00e9s a mozg\u00e1si k\u00e9pzelet kapcsolata zen\u00e9szekn\u00e9l \u00e9s t\u00e1ncosokn\u00e1l<\/h3><\/div>

A zenei k\u00e9pzelet \u00e9s a szem\u00e9lyis\u00e9g kapcsolat\u00e1nak kutat\u00e1s\u00e1ban a legt\u00f6bbet t\u00e1rgyalt jellemz\u0151k a zenei k\u00e9pzetts\u00e9g \u00e9s a zen\u00e9hez val\u00f3 viszony. Kutat\u00e1sok szerint azok, akik t\u00f6bbet foglalkoznak zen\u00e9vel – p\u00e9ld\u00e1ul t\u00f6bbet hallgatnak zen\u00e9t vagy akt\u00edvan zen\u00e9lnek – gyakrabban \u00e9lnek \u00e1t dallamtapad\u00e1st, \u00e9l\u00e9nkebb \u00e9s jobban kontroll\u00e1lhat\u00f3 a sz\u00e1nd\u00e9kos hall\u00e1si k\u00e9pzelet\u00fck, \u00e9s \u00e9l\u00e9nkebb a motoros k\u00e9pzelet\u00fck is.\u00a0


F\u00fcl\u00f6p, F., Halpern, A.R., & Honbolyg\u00f3, F. (2026). Dancing and Singing in the Mind: Auditory and Motor Imagery in Dancers and Musicians.<\/em> [K\u00e9zirat b\u00edr\u00e1lat alatt].\u00a0
<\/p><\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

<\/div><\/div>\n<\/div>\n<\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_uag_custom_page_level_css":"","site-sidebar-layout":"default","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"default","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"","footer-sml-layout":"","ast-disable-related-posts":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"default","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"footnotes":""},"class_list":["post-1470","page","type-page","status-publish","hentry"],"uagb_featured_image_src":{"full":false,"thumbnail":false,"medium":false,"medium_large":false,"large":false,"1536x1536":false,"2048x2048":false,"trp-custom-language-flag":false},"uagb_author_info":{"display_name":"Honbolyg\u00f3 Ferenc","author_link":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/author\/honbolygo\/"},"uagb_comment_info":0,"uagb_excerpt":null,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1470","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1470"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1470\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1470"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}