{"id":1436,"date":"2026-05-08T07:39:33","date_gmt":"2026-05-08T05:39:33","guid":{"rendered":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/?page_id=1436"},"modified":"2026-05-08T07:39:33","modified_gmt":"2026-05-08T05:39:33","slug":"phd-projekt-maria","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/phd-projekt-maria\/","title":{"rendered":"PhD projekt \u2014 Hogyan k\u00f6vetj\u00fck a ritmust a zen\u00e9ben \u00e9s a besz\u00e9dben?"},"content":{"rendered":"
\n
\n

Mar\u00eda de Lourdes Noboa<\/h2><\/div>


PhD hallgat\u00f3, kognit\u00edv pszichol\u00f3gia

Int\u00e9zm\u00e9nyi h\u00e1tt\u00e9r:<\/strong>
Pszichol\u00f3gia Doktori Iskola, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem, Pedag\u00f3giai \u00e9s Pszichol\u00f3giai Kar, Budapest
HUN-REN Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpont, Budapest

T\u00e9mavezet\u0151: <\/strong>Honbolyg\u00f3 Ferenc<\/p><\/div><\/div><\/div>\n\n\n\n

\"lee<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Alkalmazott m\u00f3dszerek<\/h3><\/div>

A vizsg\u00e1lat sor\u00e1n t\u00f6bbf\u00e9le m\u00f3dszert \u00e9s feladatot kombin\u00e1lunk:
1) Elektroenkefalogr\u00e1fia (EEG)<\/strong>: Az agy elektromos aktivit\u00e1s\u00e1t m\u00e9r\u0151 elj\u00e1r\u00e1s, amely megmutatja, mikor \u00e9s milyen m\u00e9rt\u00e9kben k\u00f6veti az agy a k\u00fcls\u0151 ritmust zen\u00e9ben vagy besz\u00e9dben.
2) Zene ritmus\u00e1ra kopog\u00e1s<\/strong>: A r\u00e9sztvev\u0151k r\u00f6vid zenei r\u00e9szleteket vagy metron\u00f3m hangokat hallgatnak, \u00e9s az \u00fctemre kopognak. Ez a feladat a szenzomotoros szinkroniz\u00e1ci\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t m\u00e9ri.
3) Besz\u00e9dritmus k\u00f6vet\u00e9se<\/strong>:A r\u00e9sztvev\u0151k egy egyszer\u0171 sz\u00f3tagot (p\u00e9ld\u00e1ul \u201eta\u201d) ism\u00e9telnek, mik\u00f6zben besz\u00e9dhangokat hallgatnak. \u00cdgy vizsg\u00e1ljuk, mennyire tudj\u00e1k k\u00f6vetni a hallott besz\u00e9d ritmus\u00e1t.
4) \u00dctem\u00e9szlel\u00e9s: <\/strong>A r\u00e9sztvev\u0151k r\u00f6vid zenei r\u00e9szleteket hallgatnak, \u00e9s jelzik, ha az \u00fctem \u201eelcs\u00faszottnak\u201d t\u0171nik.

Mivel az egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek is \u00e9rdekelnek, tov\u00e1bbi m\u00e9r\u00e9seket is v\u00e9gz\u00fcnk:
5) Mem\u00f3riakapacit\u00e1s m\u00e9r\u00e9se<\/strong>: Ezek a feladatok a munkamem\u00f3ri\u00e1t vizsg\u00e1lj\u00e1k, vagyis azt, hogy valaki mennyi inform\u00e1ci\u00f3t k\u00e9pes r\u00f6vid ideig fejben tartani.
\u2013 Sz\u00e1ml\u00e1l\u00e1si terjedelem feladat: a r\u00e9sztvev\u0151k bizonyos elemeket sz\u00e1molnak meg zavar\u00f3 ingerek mellett, majd sorban visszamondj\u00e1k az eredm\u00e9nyeket.
\u2013 Sz\u00e1mterjedelem feladat: sz\u00e1mokat kell visszamondani el\u0151re vagy ford\u00edtott sorrendben.
6) Zenei el\u0151\u00e9let<\/strong>:Egy r\u00f6vid k\u00e9rd\u0151\u00edv seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel felt\u00e9rk\u00e9pezz\u00fck a r\u00e9sztvev\u0151k zenei h\u00e1tter\u00e9t (pl. zenei k\u00e9pz\u00e9s, hangszeres j\u00e1t\u00e9k), valamint zenehallgat\u00e1si szok\u00e1saikat \u00e9s a zene \u00e1ltal kiv\u00e1ltott \u00e9lm\u00e9nyeiket.<\/p><\/div><\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\"maria<\/figure><\/div>\n\n\n\n

A projekt r\u00f6vid bemutat\u00e1sa<\/h3><\/div>

Ez a PhD projekt azt vizsg\u00e1lja, hogyan k\u00f6veti az agy a ritmust a zen\u00e9ben \u00e9s a besz\u00e9dben. Emellett az is \u00e9rdekel, mi\u00e9rt vannak egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek abban, hogy ki mennyire tudja j\u00f3l k\u00f6vetni a ritmust.
A ritmus a mindennapi \u00e9let\u00fcnk r\u00e9sze: j\u00e1r\u00e1s, alv\u00e1s vagy ak\u00e1r a l\u00e9gz\u00e9s is ism\u00e9tl\u0151d\u0151 mint\u00e1zatokra \u00e9p\u00fcl. Vannak bels\u0151 ritmusaink, de k\u00e9pesek vagyunk k\u00fcls\u0151 ritmusokat is k\u00f6vetni, p\u00e9ld\u00e1ul zen\u00e9ben vagy besz\u00e9dben. Felismerj\u00fck a zene \u00fctem\u00e9t, vagy a besz\u00e9d hangs\u00falyos r\u00e9szeit.
A kutat\u00e1s c\u00e9lja annak felt\u00e1r\u00e1sa, hogy az agy hogyan ismeri fel \u00e9s haszn\u00e1lja ezeket a ritmikus mint\u00e1zatokat, \u00e9s ez hogyan seg\u00edti a besz\u00e9d meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t, a zene \u00e9lvezet\u00e9t, illetve bizonyos esetekben a mozg\u00e1s vagy a besz\u00e9d szinkroniz\u00e1l\u00e1s\u00e1t.<\/p><\/div><\/div><\/div>\n\n\n\n

\"20260319<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Kutat\u00e1si k\u00e9rd\u00e9sek<\/h3><\/div>

Hogyan k\u00f6veti az agy a ritmust a zen\u00e9ben \u00e9s a besz\u00e9dben?
Mi\u00e9rt k\u00f6vetik egyesek jobban a ritmust (p\u00e9ld\u00e1ul kopog\u00e1s, \u00fctem\u00e9szlel\u00e9s vagy besz\u00e9dritmus k\u00f6vet\u00e9se sor\u00e1n)?
Seg\u00edti-e a mem\u00f3ria a ritmus k\u00f6vet\u00e9s\u00e9t ezekben a feladatokban?<\/p><\/div><\/div><\/div>\n<\/div>\n<\/div><\/div>\n\n\n\n

\n
\n

Eddigi eredm\u00e9nyek (publik\u00e1lt kutat\u00e1sok)<\/h3><\/div>


1) Hogyan k\u00f6veti az agy a zenei ritmust
K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ritmusmint\u00e1k hallgat\u00e1sa sor\u00e1n j\u00f3l megfigyelhet\u0151 volt, hogy az agy \u201er\u00e1hangol\u00f3dik\u201d az \u00fctemre. Ezt neur\u00e1lis entrainmentnek nevezz\u00fck, \u00e9s egy olyan idegrendszeri mechanizmus, amely seg\u00edti a ritmus k\u00f6vet\u00e9s\u00e9t a zen\u00e9ben (\u00e9s feltehet\u0151en a besz\u00e9dben is).
Azt is tal\u00e1ltuk, hogy a nagyobb munkamem\u00f3ria-kapacit\u00e1ssal rendelkez\u0151 szem\u00e9lyek pontosabban \u00e9s k\u00f6vetkezetesebben tudtak az \u00fctemre kopogni. Ez arra utal, hogy a mem\u00f3ria fontos szerepet j\u00e1tszik a zenei ritmus k\u00f6vet\u00e9s\u00e9ben.

2) Mi\u00e9rt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek az emberek a besz\u00e9dritmus szinkroniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban
Magyar anyanyelv\u0171 besz\u00e9l\u0151k eset\u00e9ben azt tal\u00e1ltuk, hogy az emberek k\u00e9t csoportra oszthat\u00f3k: egyesek spont\u00e1n m\u00f3don szinkroniz\u00e1lj\u00e1k besz\u00e9dritmusukat a hallott besz\u00e9ddel, m\u00edg m\u00e1sok nem.
A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek egyik kulcst\u00e9nyez\u0151je a munkamem\u00f3ria volt: a nagyobb kapacit\u00e1ssal rendelkez\u0151k jobban k\u00f6vett\u00e9k a besz\u00e9d ritmus\u00e1t. Meglep\u0151 m\u00f3don a zenei k\u00e9pzetts\u00e9g \u00e9s a zenei ritmusra kopog\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge nem bizonyult jelent\u0151s el\u0151rejelz\u0151nek ebben a vizsg\u00e1latban.<\/p><\/div><\/div><\/div>\n\n\n\n

\"elte.honbolygo<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Mi\u00e9rt fontos ez a kutat\u00e1s?<\/h3><\/div>

Ez a kutat\u00e1s seg\u00edt meg\u00e9rteni, hogyan haszn\u00e1lja az agy a ritmust a mindennapi helyzetekben, p\u00e9ld\u00e1ul zenehallgat\u00e1s vagy besz\u00e9d\u00e9rt\u00e9s sor\u00e1n.
Az\u00e1ltal, hogy felt\u00e1rja, hogyan m\u0171k\u00f6dnek egy\u00fctt az \u00e1ltal\u00e1nos kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gek (p\u00e9ld\u00e1ul mem\u00f3ria \u00e9s koordin\u00e1ci\u00f3) a zenei \u00e9s besz\u00e9dritmus feldolgoz\u00e1s\u00e1val, magyar\u00e1zatot ad arra, mi\u00e9rt \u00e9lj\u00fck meg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151en a ritmust, \u00e9s mi\u00e9rt k\u00f6nnyebb egyeseknek annak k\u00f6vet\u00e9se.
Hosszabb t\u00e1von ez a kutat\u00e1s hozz\u00e1j\u00e1rulhat annak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez is, hogy a ritmusfeldolgoz\u00e1s neh\u00e9zs\u00e9gei hogyan kapcsol\u00f3dhatnak besz\u00e9d- \u00e9s nyelvi probl\u00e9m\u00e1khoz.<\/p><\/div><\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\"elte.honbolygo<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Folyamatban l\u00e9v\u0151 kutat\u00e1s: Hogyan dolgozza fel az agy a sz\u00f3hangs\u00falyt<\/h3><\/div>

A besz\u00e9dben egyes sz\u00f3tagok hangs\u00falyosabbak, mint m\u00e1sok. Ezek a hangs\u00falymint\u00e1zatok a nyelv ritmus\u00e1nak r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik, \u00e9s seg\u00edtenek a szavak hat\u00e1rainak felismer\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a besz\u00e9d meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben.
A jelenlegi vizsg\u00e1latban a r\u00e9sztvev\u0151k r\u00f6vid, ism\u00e9tl\u0151d\u0151, besz\u00e9dszer\u0171 hangokat hallgatnak, mik\u00f6zben EEG-vel r\u00f6gz\u00edtj\u00fck az agyi aktivit\u00e1sukat. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hangs\u00falymint\u00e1zatokat hasonl\u00edtunk \u00f6ssze egy nem-besz\u00e9d kontrollhanggal, hogy felt\u00e1rjuk, hogyan k\u00f6veti az agy a besz\u00e9d ritmus\u00e1t.
Az egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a mem\u00f3ria kapacit\u00e1s\u00e1t \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ritmusfeladatokat is m\u00e9r\u00fcnk (p\u00e9ld\u00e1ul sz\u00f3tagism\u00e9tl\u00e9s besz\u00e9dhallgat\u00e1s k\u00f6zben, vagy zenei \u00fctemhib\u00e1k felismer\u00e9se). Emellett a r\u00e9sztvev\u0151k zenei h\u00e1tter\u00e9re is r\u00e1k\u00e9rdez\u00fcnk.<\/p><\/div><\/div><\/div>\n\n\n\n

\"elte.honbolygo<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Publik\u00e1ci\u00f3k<\/h3><\/div>

Foly\u00f3iratcikkek<\/strong>
Noboa, M. de L., Kert\u00e9sz, C., & Honbolyg\u00f3, F. (2025). Neural entrainment to the beat and working memory predict sensorimotor synchronization skills. Scientific Reports<\/em>, 15, 10466.
https:\/\/doi.org\/10.1038\/s41598-025-93948-9<\/a>
Noboa, M. de L., Kert\u00e9sz, C., Slosar, N. M., & Honbolyg\u00f3, F. (2026). Linking spontaneous speech synchronization and cognitive abilities: evidence from a syllable-timed language. Psychological Research<\/em>, 90, 81.
https:\/\/doi.org\/10.1007\/s00426-026-02302-9<\/a>
<\/p><\/div><\/div><\/div>\n<\/div>\n<\/div><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_uag_custom_page_level_css":"","site-sidebar-layout":"default","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"default","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"","footer-sml-layout":"","ast-disable-related-posts":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"default","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-4)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"footnotes":""},"class_list":["post-1436","page","type-page","status-publish","hentry"],"uagb_featured_image_src":{"full":false,"thumbnail":false,"medium":false,"medium_large":false,"large":false,"1536x1536":false,"2048x2048":false,"trp-custom-language-flag":false},"uagb_author_info":{"display_name":"Honbolyg\u00f3 Ferenc","author_link":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/author\/honbolygo\/"},"uagb_comment_info":0,"uagb_excerpt":null,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1436","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1436"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1436\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/zenepszichologia.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1436"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}